Lakásunk elektromos hálózatát és berendezéseit akkor érdemes felújítani, ha felújítást végzünk, vagy új nagy teljesítményű fogyasztót akarunk üzembe helyezni, valamint ha annyira elavult, hogy életveszélyessé válhat. Az elektromos hálózat élettartama átlagosan 30 év. Ennyi idő alatt a szabványok, igények oly mértékben változnak, hogy a csere indokolt.
Amennyiben a lakás vezetékeit védőcsőbe húzták, úgy a vezetékek cseréje többnyire megoldható a régi csőbe húzott, új rézvezetékkel. Az XIX. században épült házaknál gyakran a világítógáz csőrendszerében vezették a villanyvezetéket. Ezeket érintésvédelmi okokból ne használjuk fel, építsünk be új védőcsöveket. A két világháború között úgynevezett acélpáncélcsöveket használtak. Ezek általában ma már porladnak, a kanyarok összenyomódtak, ez esetben is az új védőcső a megoldás. Az 1960-70-es években épült házaknál gyakran találkozni MM (kettős szigetelésű) falvezetékkel, melyeket a vakolat alá védőcső nélkül helyeztek el. Ezek megtarthatók, ha megfelelő állapotban vannak.
A gépészeti- és elektromos hálózatok korszerűsítése általában együtt jár a lakás egyéb szerkezeteinek a megbontásával, falvéséssel, vakolással, festéssel. Mi a teendő, ha új hálózatot szeretnénk kiépíteni, de a meglévő elektromos rendszerhez nem kívánunk hozzányúlni? Új számítógép-, telefon-, antennahálózatot kiépíthetünk vezetékcsatornába szerelve is. Esztétikus megoldás a falak tövében lábazati csatornát készíteni, a burkolatokhoz illeszkedő színben. Ha szomszédos helyiségbe is át akarunk jutni a vezetékekkel, a falsarkokban, rejtetten törjük át a falat. A szerelvényeket közvetlenül a vezetékcsatorna fölé, vagy a vezetékcsatornába építhetjük.
Villanyszerelés nedves helységekben
Minden olyan helység, ahol a páratartalom 75%-ot meghaladja és fennáll a veszély a páralecsapódásnak nedves helységnek minősül. Egy hétköznapi lakóházban ezek a fürdőszoba, illetve WC. Villamos berendezések elhelyezését tekintve négy zónára osztják fel a fürdőszobát, amely zónákba érintésvédelmi szempontokból különböző villamos eszközöket, berendezéskét helyezhetünk el.
Zónák:
0. Zóna: Fürdőkád vagy a zuhanyzótálca melletti terület. Ebben a zónában csak 12 V váltakozó vagy 30 V névleges feszültségű készülékek helyezhetők el, amelyek SELV (Földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség) móddal védett készülékek.
1.-2. Zóna: Kizárólag a fürdőszoba fűtésére szolgáló olaj vagy gáztüzelésű készülékekben lévő elektromos eszközöket helyezhetünk el. Ezek rögzített és állandó csatlakozású készülékek.
3. Zóna: Ebben a zónában kapnak helyett a fürdőszobát fűtő villamos berendezések, amelyeket 2,25 m magasan szabad felszerelni és üzemeltetni.
Biztonsági szempontból fontos, hogy a fürdőszoba villamoshálózatának tervezésekor ne feledkezzünk meg az áram-védőkapcsolóról, ismertebb nevén a Fí reléről. A vizes helységekben előfordulhatnak olyan balesetek, amelyeket egy Fí relé segítségével nagyobb sérülés, áramütés nélkül elkerülhetünk. A Fí relé leegyszerűsített működési elve azon alapul, hogy figyeli a fázis és a nulla közötti áramerősséget. Amikor érzékeli, hogy a kettő nem azonos akkor a relé lekapcsol. A villanyszerelés egyszerű, magát a Fí relét a villanyóra után, a kismegszakító elé kell beszerelni amit bármely villanyszerelési és elektronikai szaküzletben meg lehet vásárolni.
Villanyszerelés világosan
Az otthonunkban az egyik leggyakrabban használt elektromos eszközei a világítótestek. Villanyszerelés során is gyakran találkozhatunk velük. Több szempontból is fontos, hogy jó megtervezett világító rendszert alakítsunk ki az otthonunkban. Egy jól kialakított belső enteriőrt is ellehet rontani rosszul megtervezett és kivitelezett világítással. Ugyanakkor egy jó rendszer segítségével javíthatunk is az otthonunk belső adottságain. Fontos, hogy a villanyszerelés tervezési fázisában ne csak az esztétikum vezessen minket, hanem a praktikum is fontos tényező legyen.
A világítási rendszer tervezésekor célszerű tudnunk, hogy az adott szoba vagy tér milyen funkciót fog betölteni és célszerű ismernünk a leendő bútorok elhelyezkedését is. Tudnunk kell, hogy mennyezeti vagy fali lámpa kialakítás lesz, illetve azt is jó, ha tudjuk, hogy hány konnektora lesz szükségünk az adott helységben.
Világítótestek, lámpák vásárlásakor gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel, mint Watt, Kelvin, Lumen, amelyek a villanyszerelés világában nem ismeretlen fogalmak. Ezeket a jellemzőket célszerű együtt vizsgálni és a lámpák kiválasztásnál figyelembe venni.
Általános szabályként alkalmazható, hogy a nagyobb közösségi helyeken (nappali) összesen 2.000 – 4.000 lumen fényáram szükséges. Ezek származhatnak átlátszó burás fényforrásból vagy LED szalagokból, asztali vagy álló lámpákból is.
Watt:
Az energiatakarékos LED lámpák megjelenése előtt a watt mértékét azonosították a fényerővel. A valóságban ez a teljesítményt jelölik.
Lumen:
Az új típusú égők bevezetésével szükség volt egy új mértékegység bevezetésére. A lumen a fényáram mértékegysége, egy sugárzó forrás által kibocsátott látható fény “mennyiségének” az integrálja (összege).
Kelvin:
A színhőmérséklet mértékegysége kelvin (K), amely alapján három kategóriába soroljuk a fények árnyalatait.
- Meleg (2.300 K – 3.500 K), – Nappali, hálószoba, közösségi terek
- Természetes ( 3.600 – 4.900 K) – dolgozószoba, konyha, fürdőszoba
- Hidegfehér (5.000 K-től) -raktár, üzlethelyiségek, irodák
